Ügyvéd Debrecen családjog | Dr. Kiss Erika ügyvéd | Debrecen belváros | Debrecen, Arany János u. 44. fszt. 1. | Tel.: 0620/2532-904

NAGYKORÚ GYERMEK TARTÁSA

gyermektartásdíj

A gyermek nagykorúvá válása után sok szülőben felmerül a kérdés, hogy köteles-e továbbra is tartásdíjat fizetni.

A nagykorú gyermek tartására vonatkozó törvényi szabályozás nagyban eltér a kiskorú gyermek tartására irányadó rendelkezésektől. A törvény (Ptk. 4:219. §-222. §) előírja, hogy a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. Ebben az esetben a gyermeknek a különélő szülőt a továbbtanulási szándékáról tájékoztatnia kell.

Milyen tanulmányok folytatása esetén lehet jogosult a továbbtanuló nagykorú gyermek a tartásdíjra?

A tartási kötelezettség szempontjából annak van jelentősége, hogy a továbbtanuló gyermek mely tanulmányokkal szerez olyan képesítést, amely önálló életpályájának megkezdését lehetővé teszi.

Amennyiben a gyermek a felsőoktatásban folyó képzésben vesz részt, ilyennek minősül az egymásra épülő alap- és mesterképzés, illetve a felsőfokú szakképzés; ha pedig nem a felsőoktatásban folyó képzésben vesz részt, ilyennek minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam. A doktori képzésben való részvétel nem alapozza meg a szülő tartási kötelezettségét.

Van-e ez alól kivétel, amikor a szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani?

Kivételt képez ez alól, ha a gyermek a tartásra érdemtelen. A bírói gyakorlat szerint a nagykorú gyermektől elvárható, hogy szüleivel szemben ne csupán a tartás iránti követelményt támassza, hanem a családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, kapcsolatot tartson fenn, tekintettel arra, hogy életkoránál és belátási képességénél fogva magatartását megfelelően értékelni tudja.

A jogszabály nevesít egy érdemtelenségi okot, amikor rögzíti, hogy érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. Ami a kapcsolattartás kellő indok nélküli elutasítását illeti, a “kellő indok” fordulatot a bírósági gyakorlat akként értelmezi, hogy bár a nagykorú gyermektől elvárható a szülővel való kapcsolattartás, nem róható a terhére, ha azt éppen a szülő magatartására alappal visszavezethető módon utasítja el, így például azért, mert a szülő kiskorúsága idején vele nem tartott kapcsolatot.

Kivételt képez az is, ha a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget. Azt hiszem, hogy különösebb magyarázatot nem igényel ezen kitétel, hiszen a továbbtanuló nagykorú gyermek tartása körében elvárás lehet az eltartottal szemben, hogy  mind tanulmányi, mind vizsgakötelezettségeinek megfelelően eleget tegyen.

Szintén kivétel, ha a kötelezett szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A továbbtanuló nagykorú gyermeket a tartás sorrendjében ugyanis megelőzi a kiskorú gyermek tartása, azonban ez csak akkor irányadó, ha a kötelezett valamennyi gyermeke számára a gyermekek indokolt szükségletei fedezésére szolgáló megfelelő tartásdíjat arányosítással sem tud fizetni. Míg a kiskorú gyermek tartását illetően a szülő kötelezettsége különleges, és a szülő a kiskorú gyermeket saját tartásának korlátozásával is köteles tartásban részesíteni, addig a továbbtanuló nagykorú gyermekkel szemben a szülőt ilyen súlyos kötelezettség nem terheli, ezért kimondja a jogszabály, hogy nem kötelezhető szükséges tanulmányai miatt a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartására az a szülő, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné. Noha a kötelezettől továbbtanuló nagykorú gyermek esetén valóban nem várja el a családjogi felfogás saját tartásának veszélyeztetését, amennyiben azonban a kötelezett teljesítőképes, a továbbtanuló nagykorú gyermeket tartásban kell részesíteni.

Meddig kötelezhető a szülő a nagykorú gyermek tartására?

A 25. életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására csak rendkívül indokolt és szűk körben kötelezhető a szülő. Ez a korhatár összhangban áll az egyes gyermekvédelmi juttatásokra megállapított felső korhatárral. A 25. életév betöltése után rendkívül indokolt eset lehet például az, ha a tanulmányokból már kevés idő van hátra azok befejezéséig, vagy indokkal történt a tanulmányok késői megkezdése.

Mi alapján történik a tartásdíj mértékének meghatározása a nagykorú gyermek tartása körében?

A tartásdíj mértékének megállapításánál nemcsak a gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, hanem a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket és a szülők teherbíró képességét is figyelembe kell venni. A gyermek indokolt szükségleteinek körébe tartoznak a tanulással szükségképpen együtt járó kiadások is. Ami a jogszabályi kedvezményeket illeti, ide sorolható például az ösztöndíj, és a tankönyvekre kapott támogatás.

A szülő teherbíró képessége teljesítőképességét jelenti abban az értelemben, hogy a továbbtanuló nagykorú gyermek rászorultsága ellenére sem állapítja meg a bíróság a tartásra kötelezett szülő tartási kötelezettségét, illetve megszünteti azt, amennyiben a kötelezett bizonyítja megromlott egészségi állapotát, munkaerejének csekély mértékét, nagyfokú eladósodottságát, elnehezült életvitelét, s azt, hogy emellett nemcsak saját, hanem elsősorban kiskorú gyermeke tartásáról is gondoskodnia kell.

Amennyiben a tartásdíj megfizetése a szülő részéről korábban önkéntes teljesítéssel történt, úgy a szülő egyszerűen beszüntetheti a tartásdíj fizetését a gyermek nagykorúvá válásakor. Mi történik akkor, ha a tartásdíj fizetése letiltás útján valósult meg korábban és a szülő a továbbiakban nem kíván tartásdíjat fizetni az arra érdemtelen gyermeke részére?

Annak a szülőnek, aki a gyermektartásdíjat letiltás útján fizette meg, jóval nehezebb a helyzete, mint aki önkéntes teljesítéssel tette, hiszen neki kell lépéseket tenni annak érdekében, hogy a tartásdíj fizetési kötelezettségét megszüntesse a bíróság. Első lépésként postai levél útján fel kell hívnia azt a személyt, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, hogy tegyen eleget törvényi kötelezettségének és jelentse be a bíróságnak azt, hogy a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg. Ha a felszólítás ellenére a jogosult nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor a jogszabály a kötelezett számára lehetőséget biztosít arra, hogy kérje a bíróság előtt a tartás megszüntetését.

A tartásdíj megszüntetése tárgyában indított bírósági eljárás során nagy jelentősége van a felek anyagi és személyi körülmények vizsgálatának, így magának a bizonyítási eljárásnak. A jogi képviselő nélkül eljáró feleknek az ilyen peres eljárásokban igen nehéz dolguk van a bizonyítás terén, így mindenképpen javaslom a peres eljárást megelőző konzultációt, vagy a perben jogi képviselő igénybe vételét.

Ügyvédi praxisom kiemelt területét képezi a családjog. Kérem amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan kérdése van, vagy nagykorú gyermek tartásával kapcsolatos ügyben jogi képviselőt szeretne megbízni, úgy forduljon hozzám bizalommal.

Email-cím

ugyved@drkisserika.hu

Telefonszám

+36 (20) 2532-904

Iroda

4025 Debrecen, Arany János u. 44. fszt. 1.

Aliroda

4181 Nádudvar, Fő út 75.

Üzenetküldés

Adatkezelési Szabályzat: https://drkisserika.hu/adatkezelesi-szabalyzat/