Dr. Kiss Erika Ügyvéd honlapja

D R .  K I S S  E R I K A

EGYÉNI ÜGYVÉD

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 

Hatályos: 2018.05.25. napjától

I. A SZABÁLYZAT TÁRGYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

Jelen szabályzat hatálya kiterjed Dr. Kiss Erika egyéni ügyvéd mint adatkezelő ügyvédi tevékenységének teljes egészére, valamennyi szervezeti egységére és összes foglalkoztatottjára. A Szabályzat hatályba lépésének napja: 2018.05.25.

  • Adatkezelő: Dr. Kiss Erika ügyvéd
  • Székhely: 4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
  • Adószám: 54630398-1-29
  • Telefon: +36 (20) 2532-904
  • Email-cím: ugyved@drkisserika.hu

II. A SZABÁLYZAT CÉLJA

A Szabályzat célja, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmének érvényre jutását, elősegítse az információs önrendelkezés megvalósulását. A Szabályzat központi törekvése, hogy az ügyvéd által kezelt személyes adatok tekintetében meghatározza az adatkezelés során irányadó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokat, és ezen szabályokról megfelelő tájékoztatást adjon.

III. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az egyéni ügyvédi tevékenység keretében végzett adatkezelés és a jelen Szabályzat megalkotása során elismerjük a hatályos jogszabályok kötelező jellegét, így különösen irányadónak tartjuk az alábbi jogszabályokban foglalt előírások rendelkezéseit:

  • Az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2016/679 Rendelete (2016.04.27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: GDPR)
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  • az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban: Ütv.)
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.).

Utalunk továbbá arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységre vonatkozó, kötelező szakmai szabályokat alkothat, határozatokat hozhat, amely szabályzatok és határozatok megtartása alapvető kötelezettségünk.

IV. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

A GDPR által adott fogalommeghatározásokat irányadónak tekintjük, amelyek közül a jelen Szabályzat szempontjából az alábbiak bírnak kiemelt jelentőséggel:

Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

Címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

Nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.

Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Képviselő: az az Európai Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában.

Vállalkozás: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is. Ahol a jelen Szabályzat az „ügyvéd” kifejezést használja, azon a GDPR-szerinti „vállalkozás” fogalmát kell érteni.

Adatvagyon leltár: az adatkezelő által kezelt személyes adatok körének és jellegének felmérését szolgáló dokumentum.

Technikai és szervezési intézkedések: az adatkezelő által az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelően meghatározott eljárásrend annak biztosítása és bizonyítása céljából, hogy a személyes adatok kezelése a GDPR rendelkezéseivel összhangban történik. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

V. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK

Jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság: Az ügyvéd az adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon végzi.

Célhoz kötöttség: Az ügyvéd a személyes adatok gyűjtését csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból végzi, és azokat nem kezeli ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon.

Adattakarékosság : Az ügyvéd az adatkezelést annak célja(i) szempontjából megfelelően és relevánsan, és a szükségesre korlátozva végzi. Ennek megfelelően az ügyvéd nem gyűjt és nem tárol több adatot, mint amennyi az adatkezelés céljának a megvalósulásához feltétlenül szükséges.

Pontosság: Az ügyvéd adatkezelése pontos és naprakész. Az ügyvédminden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek.

Korlátozott tárolhatóság: Az ügyvéd a személyes adatokat olyan formában tárolja, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelemmel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tárolási kötelezettségre.

Integritás és bizalmas jelleg: Az ügyvéd megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve a személyes adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet.

Elszámoltathatóság: Az ügyvéd felelős a fentiekben részletezett alapelveknek való megfelelésért, továbbá igazolja ezen megfelelést. Ennek értelmében az ügyvéd gondoskodik a jelen belső szabályzatban foglaltak folyamatos érvényesüléséről, az adatkezelésének folyamatos felülvizsgálatáról és szükség esetén az adatkezelési eljárások módosításáról, kiegészítéséről. Az ügyvéd a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés igazolására dokumentációt készít.

VI. AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA

A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

Hozzájáruláson alapuló adatkezelés : Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

Szerződésen alapuló adatkezelés: Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.

Jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés: Az adatkezelés az ügyvédre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

Létfontosságú érdeken alapuló adatkezelés: Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges.

Közhatalmi jogosítványon alapuló adatkezelés: Az adatkezelés közérdekű vagy a irodára ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

Jogos érdeken alapuló adatkezelés : Az adatkezelés az ügyvéd vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

VII. AZ ÉRINTETT JOGAI ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Az ügyvéd adatkezelési tevékenysége során a GDPR és az Ütv. rendelkezéseivel összhangban biztosítja az alábbi jogok érvényesülését:

(Közérthető) tájékoztatáshoz való jog

Minden adatkezelési jogalap tekintetében megilleti az érintetteket az a jog, hogy tömör, világos, átlátható és könnyen hozzáférhető formában, közérthetően, szabatosan és világosan megfogalmazott tájékoztatást kapjanak. A jelen Szabályzat elsődleges rendeltetése, hogy segítse az eligazodást az ügyvéd adatkezelési tevékenységével kapcsolatos kérdésekben. Az írásos tájékoztatáson túl az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Az ügyvéd indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja az érintettet az egyéb érintetti jogokra vonatkozó érintetti kérelem nyomán hozott intézkedésekről.

Szükség esetén (figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát) a 30 napos határidő további 60 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. A tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítjuk. Ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a GDPR 15–21. cikke szerinti kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy (különösen ismétlődő jellege miatt) túlzó, úgy az ügyvéd – figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre -:

  • észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
  • megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az ügyvédet terheli.

Az ügynyilvántartás és iratkezelés körében az ügyvéd a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást vezet.

Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

  • az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
  • az ügyfél nevét,
  • az ügy tárgyát,
  • a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
  • az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

Az ügyvéd az előző bekezdésben meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz évig kezeli.

Az ügyekről vezetett nyilvántartásba az ügyvédi kamarai hatósági ellenőrzés során az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a kamarai hatósági ellenőrzést folytató személy vagy szerv, az ügyfelek jogainak védelme érdekében, az e törvényből fakadó feladatai ellátásához szükséges mértékben a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok betekinthet, illetve abból adatot igényelhet.

Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat – ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.

Az ügyvéd a kamarai tagsága megszűnése vagy megszüntetése, illetve kamarai nyilvántartásból való törlése esetén gondoskodik az általa kezelt, nem selejtezhető iratnak az ügyfél vagy az ügyfél számára az adott ügyben ügyvédi tevékenységet gyakorló, és az irat kezelésére jogosult ügyvéd részére történő kiadásáról, valamint az Ütv. szerinti nyilvántartás megőrzéséről.

Kötelező tájékoztatás

Amennyiben az ügyvéd az adatokat közvetlenül az érintettől szerezte meg, úgy az ügyvéd tájékoztatást nyújt az alábbiakról:

  • az ügyvéd és – ha van ilyen – az ügyvéd képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
  • az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
  • a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
  • a jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, az ügyvéd vagy harmadik fél jogos érdekei;
  • adott esetben a személyes adatok címzettjei;
  • adott esetben annak ténye, hogy az ügyvéd harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat,

A személyes adatok első megszerzésének időpontjában az ügyvéd a fentieken túl az érintetteket tájékoztatja az alábbiakról is:

  • a személyes adatok tárolásának időtartamáról;
  • az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az ügyvédtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, egyes jogalapokhoz tartozó adatkezelés esetében törlését vagy kezelésének korlátozását, és egyes jogalapokhoz tartozó adatkezelés esetében tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
  • a hozzájáruláson alapuló adatkezelés bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
  • a felügyeleti hatósághoz (Nemzeti Adatvédelmi Hatóság, továbbiakban: Hatóság vagy NAIH) címzett panasz benyújtásának jogáról;
  • arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményekkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása.

Ha az ügyvéd a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatja az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.

Az ügyvéd a kötelező tájékoztatásnak többféle módon tehet eleget.

  • A tájékoztatáshoz szükséges információkat az ügyvéd a jelen „Adatkezelési Szabályzat” elnevezésű dokumentumban közzéteszi a honlapján olyan módon, hogy az könnyen megtalálható és könnyen elérhető legyen bárki számára.
  • A honlapon való közzététel mellett vagy helyett, az ügyvéd választhatja az „Adatkezelési Szabályzat” szerződés mellékleteként történő hozzáférhetővé tételét. Ebben az esetben elegendő az adott érintetti körre vonatkozó adatkezelési tájékoztatást az érintett rendelkezésére bocsátani. Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF) részét nem képezheti az „Adatkezelési Szabályzat”.

Ha a személyes adatokat az adatkezelő nem az érintettől szerezte meg, az adatkezelőnek a GDPR 14. cikk (5) bekezdés d) pontja értelmében nem kell tájékoztatást teljesítenie, hiszen a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség, így a jelen esetben az Ütv. alapján bizalmasnak kell maradnia.

Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége

Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ha az Ütv. eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal, hogy – az Ütv. 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható. Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. Ha az Ütv. eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.

Az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:

  • az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
  • az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
  • azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az Ütv. 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed. A kamarai szervek és tisztségviselők az Ütv.-ben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani.

A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert ügyvédi titkot – az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között – kezelhetik és használhatják fel.

Az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.

Az Ütv. szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – az ügyvédi titkot feltárhatja.

Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

Hozzáférés joga

A hozzáférés joga minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.

Az érintett jogosult arra, hogy az ügyvédtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

  • az adatkezelés céljai;
  • az érintett személyes adatok kategóriái;
  • azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat az ügyfél közölte vagy közölni fogja;
  • adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama;
  • az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az ügyvédtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, egyes jogalapokhoz kötött adatkezelés esetén ezen adatok törlését vagy kezelésének korlátozását, és egyes jogalapokhoz kötött adatkezelés esetén tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
  • a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
  • ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
  • az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Az ügyvéd az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát – az Ütv. által megengedett kereteken belül – az érintett rendelkezésére bocsátja.

Az érintett által kért további másolatokért az ügyvéd az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.

Helyesbítéshez való jog

A helyesbítéshez való jog minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet. Az érintett erre irányuló kérelme esetén az ügyvéd indokolatlan késedelem nélkül helyesbíti az érintettre vonatkozóan pontatlanul kezelt személyes adatokat. Az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

Törléshez (elfeledtetéshez) való jog

A törléshez (elfeledtetéshez) való jog nem illeti meg az érintettet automatikusan, minden jogalaphoz kapcsolódó adatkezelés vonatkozásában.

Az ügyvéd indokolatlan késedelem nélkül törli az érintettre vonatkozó személyes adatokat, ha a törlés elé az Ütv. szabályai nem gördítenek akadályt, és az alábbi indokok valamelyike fennáll:

  • a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
  • az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását (hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén), és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
  • az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre a közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés esetében
  • a személyes adatok jogellenesen kerültek kezelésre;
  • a személyes adatokat az ügyvédre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell.

Az érintett törlési kérelmének az ügyvéd nem tesz eleget, amennyiben az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, a irodára alkalmazandó jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez.

Amennyiben az ügyvédhez törlési kérelem érkezik, az ügyvéd első lépésként megvizsgálja, hogy a törlési kérelem valóban a jogosulttól származik-e. Ennek érdekében az ügyvéd elkérheti az érintett és az ügyvéd között fennálló szerződés azonosítására szolgáló adatokat (például szerződésszám, szerződés kelte), az érintett számára az ügyvéd által kiállított irat azonosítószámát, az érintettről nyilvántartott személyazonosító adatok megadását (az ügyvéd azonban nem kérhet azonosításként olyan  plusz adatot, amelyet az érintettről nem tart nyilván).

Amennyiben az ügyvédnek eleget kell tennie a törlési kérelemnek, úgy köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a személyes adat az összes adatbázisból törlésre kerüljön.

Az ügyvéd a törlésről jegyzőkönyvet vesz fel annak érdekében, hogy a törlés megtörténtét igazolni tudja. A jegyzőkönyvet az ügyvéd képviselője vagy az(ok) a személy(ek) írja(ák) alá, aki(k)nek erre a munkaköri leírása nyomán jogosultsága van. A törlési jegyzőkönyv tartalmazza:

  • az érintett nevét
  • a törölt személyes adattípust
  • a törlés időpontját.

Az ügyvéd tájékoztatja a törlési kötelezettségről mindazokat, akik számára a személyes adat továbbításra került.

Az adatkezelés korlátozáshoz való jog

A korlátozáshoz való jog minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.

Az ügyvéd az érintett kérésére korlátozza az adatkezelést, ha azt az Ütv. lehetővé teszi, és az alábbiak valamelyike teljesül:

  • az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az ügyvéd ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
  • az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
  • az ügyvédnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
  • az érintett a közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés esetében tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az ügyvéd jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés az előző pont alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az ügyvéd tájékoztatja a kötelezettségről mindazokat, akik számára a személyes adat továbbításra került.

Tiltakozás

A tiltakozás joga az érintettet a közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés adatkezelési jogalapok esetében illeti meg.

Az ügyvéd az érintett tiltakozás iránti kérelme esetén a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.

Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

Adathordozhatósághoz való jog

Az adathordozhatósághoz való jog a hozzájáruláson vagy a szerződésen alapuló adatkezelés jogalap esetében illeti meg az érintettet, ha az adatkezelés automatizált módon történik.

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, az érintett által egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatait egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta.

VIII. BEÉPÍTETT ÉS ALAPÉRTELMEZETT ADATVÉDELEM

Az adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az adatkezelés során olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket – például álnevesítést – hajt végre, amelyek célja egyrészt az adatvédelmi elvek, például az adattakarékosság hatékony megvalósítása, másrészt a GDPR rendelkezéseiben foglalt követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés folyamatába.

Az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítására, hogy alapértelmezés szerint kizárólag olyan személyes adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét adatkezelési cél szempontjából szükségesek. Ez a kötelezettség vonatkozik a gyűjtött személyes adatok mennyiségére, kezelésük mértékére, tárolásuk időtartamára és hozzáférhetőségükre. Ezek az intézkedések különösen azt kell, hogy biztosítsák, hogy a személyes adatok alapértelmezés szerint a természetes személy beavatkozása nélkül ne válhassanak hozzáférhetővé meghatározatlan számú személy számára.

Az ügyvéd fizikai, logikai és adminisztratív eszközök együttes alkalmazásával mozdítja elő az adatvédelem magas szintjének érvényesülését.

IX. ADATVÉDELMI INCIDENSEK KEZELÉSE

Felismerve, hogy az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat az érintetteknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést, a pénzügyi veszteséget, a jó hírnév sérelmét, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok bizalmas jellegének sérülését, illetve a szóban forgó természetes személyeket sújtó egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrányt.

Következésképpen, amint az adatkezelő tudomására jut az adatvédelmi incidens, azt indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés 72 órán belül nem tehető meg, abban meg kell jelölni a késedelem okát, az előírt információkat pedig – további indokolatlan késedelem nélkül – részletekben is közölni lehet. Amennyiben az adatvédelmi incidens hatóság számára történő bejelentése szükséges, úgy a bejelentésben:

  • ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
  • közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhető­ségeit;
  • ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
  • ismertetni kell az ügyvéd által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az ügyvéd indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

A tájékoztatásban az érintettel világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell:

  • az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhető­ségeit;
  • ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
  • ismertetni kell az ügyvéd által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

  • az ügyvéd megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
  • az ügyvéd az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, a magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
  • a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

Amennyiben az ügyvéd adatfeldolgozási tevékenységet is végez, úgy a nála bekövetkezett adatvédelmi incidensről haladéktalanul tájékoztatja az adatkezelőt, akinek a számára az adatfeldolgozási tevékenységet végzi.

 X. AZ ÜGYVÉDI ADATKEZELÉS JOGALAPJA

Dr. Kiss Erika ügyvéd az Ütv. 29. §-a értelmében írásbeli szerződés alapján végzi tevékenységét. Az ügyvédi megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja. Az adatok kezelésének jogalapja a szerződésen alapul, a szerződést aláíró fél és a rá vonatkozó személyes adatok vonatkozásában.

A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Így például ha az ügyvéd emailt küld a honlapon keresztül vele kapcsolat teremteni kívánó ügyfél által a kapcsolatfelvételhez használt űrlap vagy az időpontfoglaló alkalmazás kitöltésekor megadott email-címre, annak adatkezelési jogalapja nem más, mint a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (a) pontja szerinti hozzájárulás. Ha az ügyvéd az ügyfél személyes adatait a megbízási szerződés keretében, a vállalt üggyel összefüggésben kezeli, úgy az ügyvédi adatkezelésre a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (b) pontja alapján kerül sor. Ha az ügyvéd az Ütv. szerinti ügyfél-azonosításra vagy például a a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti ügyfél-átvilágításra vonatkozó jogszabályi kötelezettségét teljesíti, az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (c) pontjának talaján áll. A kirendelés kapcsán kifejtett ügyvédi tevékenység során alkalmazott adatkezelés jogalapjául a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (e) pontja szolgál.

XI. A FOGLALKOZTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉSEK

Az ügyvéd az általa kiírt álláspályázatokban az elérhetőség feltüntetése mellett hivatkozik a jelen „Adatkezelési Szabályzatra”. Amennyiben az ügyvéd az állás betöltését követően is tárolni kívánja a pályázó által beadott iratokat, úgy ehhez az álláspályázó hozzájárulását kell kérni. A hozzájárulásnak önkéntesnek, konkrétnak, megfelelő tájékoztatáson alapulónak és egyértelműnek kell lennie. Ennek céljából a hozzájáruló nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az ügyvédnek és – ha van ilyen – az ügyvéd képviselőjének kiléte és elérhetőségei;
  • a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
  • a személyes adatok tárolásának időtartama;
  • az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az ügyvédtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását;
  • az érintett azon joga, hogy bármely időpontban visszavonhatja a hozzájárulását, amely azonban nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
  • a hatósághoz címzett panasz benyújtásának lehetőségéről szóló tájékoztatás.

Az ügyvéd a munkavállalók adatait a Mt. vonatkozó rendelkezései alapján kezeli, és – a GDPR adatkezelési alapelveinek betartása mellett – a munkavállalókat az Mt.-ben meghatározottak szerint adekvát tájékoztatással látja el.

Az ügyvéd a munkavállalóknak tájékoztatást ad az általa igénybe vett adatfeldolgozókkal kapcsolatban azok kilétéről és a számukra továbbított adatok köréről.

 XII. AZ ADATFELDOLGOZÓ IGÉNYBEVÉTELÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Ha az adatkezelést az ügyvéd nevében más végzi, az ügyvéd kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés GDPR követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

Az adatfeldolgozó az ügyvéd előzetes írásbeli eseti vagy általános felhatalmazása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe.

Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelés vonatkozásában az ügyvéd és az adatfeldolgozó szerződést kötnek. Ezen szerződés az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a személyes adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az ügyvéd kötelezettségeit és jogait határozza meg.

Az előző bekezdés szerinti szerződés különösen előírja, hogy az adatfeldolgozó:

  • a személyes adatokat kizárólag az ügyvéd írásbeli utasításai alapján kezeli,
  • biztosítja azt, hogy a személyes adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak;
  • alkalmazza legalább az ügyvéd által előírt szintű adatbiztonsági intézkedéseket;
  • tiszteletben tartja a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozóan fentebb említett feltételeket;
  • az adatkezelés jellegének figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíti az ügyvédet abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében;
  • segíti az ügyvédet az adatvédelmi incidens szerinti kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat;
  • vállalja, hogy a nála bekövetkező adatvédelmi incidens esetén haladéktalanul tájékoztatja erről az ügyvédet;
  • az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az ügyvéd döntése alapján minden személyes adatot töröl vagy visszajuttat a irodának, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a tagállami jog a személyes adatok tárolását írja elő.

Az adatfeldolgozó és a nála személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személy ezeket az adatokat kizárólag az ügyvéd utasításának megfelelően kezelheti.

A GDPR szabályainak megfelelően Dr. Kiss Erika ügyvéd az alábbiak szerint tájékoztatást ad az általa végzett adatkezelésekről, ideértve az általa üzemeltetett drkisserika.hu honlappal (a továbbiakban: honlap) kapcsolatosan megvalósuló adatkezelésről:

A személyes adatokhoz való hozzáférést, azok törlését, módosítását vagy kezelésének korlátozását, az adatok hordozhatóságát az érintett a jelen Szabályzat 1. pontjában megjelölt elérhetőségek bármelyikén kezdeményezheti.

A GDPR 8. cikk (1) bekezdése értelmében a 16. életévét be nem töltött gyermek esetén a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló személy adta meg, illetve engedélyezte. A honlap kapcsolatfelvételi űrlapjának (a kapcsolatfelvételi űrlap első elérése: https://drkisserika.hu/kapcsolat/ a kapcsolatfelvételi űrlap második elérése: https://drkisserika.hu/munkadijak/ és az időpontfoglaló alkalmazásának https://drkisserika.hu/idopontfoglalas/ használatával az érintett nyilatkozik arról, hogy betöltötte a tizenhatodik életévét.

Tizenhatodik életévüket be nem töltött személyek a honlap kapcsolatfelvételi űrlapját és időpontfoglaló alkalmazását nem használhatják, minthogy az ilyen személyek adatkezeléshez való hozzájárulása törvényes képviselőjük engedélye nélkül érvénytelen, és az ügyvédnek nem áll módjában ellenőrizni az űrlapot beküldő személy életkorát, jogosultságát.

Az űrlap és az alkalmazás használatával az érintett a megadott adatok valóságát szavatolja. A valótlan adatszolgáltatással összefüggésben bekövetkező esetleges hátrányokért a valótlan adatszolgáltatást végző személy teljes felelősséggel tartozik.

Az ügyvéd tájékoztatja az érintetteket, hogy az időpontfoglaló alkalmazáson keresztül történő időpontfoglalás csak abban az esetben valósulhat meg, ha az érintett megadja email címét, nevét és telefonszámát, és az alkalmazás jelölőnégyzetének kitöltésével kifejezett hozzájárulását adja az alkalmazásban megadott adatai kezeléséhez. Az adatok kezelésére abból a célból kerül sor, hogy az ügyvéd az időpontfoglalás megtörténtét rögzíthesse, megerősíthesse, esetleges akadályoztatásáról az érintettet tájékoztathassa, és szükség szerint az alkalmazáson keresztül választott időponttól eltérő időpontot egyeztethessen az érintettel.

Az ügyvéd tájékoztatja az érintetteket, hogy a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül történő üzenetküldés csak abban az esetben valósulhat meg, ha az érintett megadja email címét, nevét, és az alkalmazás jelölőnégyzetének kitöltésével kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a weboldal az ügyvédi válaszadás céljából kezelje a megadott adatokat. A telefonszám megadása a kapcsolatfelvételi űrlapon opcionális. A megadott adatok kezelésére abból a célból kerül sor, hogy az ügyvéd az érintett számára választ küldhessen email-üzenet formájában.

Az Adatkezelő által kezelt személyes adatokat az Adatkezelőnél az Adatkezelő munkavállalói megismerhetik a jelen Szabályzatban meghatározott keretek között.

Az adatkezelés jogalapja, célja, időtartama, kezelt adatok köre

Folyamat

Jogalap

Kezelt adatok

Adatkezelési cél

Adatkezelés időtartama

A honlap kapcsolatfelvételi űrlapján keresztül az érintett üzenetet küld az ügyvéd részére.

GDPR 6 cikk (1) bekezdés a) pont (az érintett hozzájárulása).

Az érintett email címe, neve és (opcionálisan) telefonszáma.

Az érintett által feltett kérdés megválaszolása, ügyvédi válasz küldése.

Az érintett törlési kérelméig tart.

 

A honlap időpontfoglaló alkalmazásán keresztül az érintett időpontot foglal személyes konzultáció céljából.

GDPR 6 cikk (1) bekezdés a) pont (az érintett hozzájárulása).

Az érintett email címe, neve és telefonszáma.

Az érintett által kezdeményezett időpontfoglalás rögzítése, (szükség szerint) ügyvéd általi megerősítése és az esetleges akadályoztatás esetére kapcsolatfelvételi lehetőség biztosítása.

Az érintett törlési kérelméig tart.

 

 

Az érintett által megadott bármely személyes adat törléséről az adatkezelő a GDPR 19. cikke alapján, elektronikus úton tájékoztatja az érintettet.

Adatfeldolgozók

A honlap üzemeltetése érdekében az adatkezelő a kezelt adatokat továbbíthatja a jelen bekezdésben feltüntetett adatfeldolgozó felé. Az adatfeldolgozó az adatkezelő utasításai szerint végzi az adatok kezelését, és a feldolgozás során kizárólag az adatkezelő utasításai szerint járhat el. Az adatfeldolgozó érdemi döntést nem hozhat a tudomására jutott személyes adatokról. Az adatfeldolgozó nem jogosult arra, hogy saját célra adatfeldolgozást végezzen. Az adatfeldolgozás során az adatokat az adatfeldolgozó munkavállalói megismerhetik, azonban sem az adatfeldolgozó, sem az adatfeldolgozó munkavállalói nem továbbíthatják azokat harmadik személyeknek.

Adatfeldolgozó

Székhely

Tevékenység

Érintett adatok

Jogalap

AB PLUSZ Számítástechnikai és Szolgáltató Betéti Társaság

2049 Diósd, IV. Béla király utca 48.

Webtárhely szolgáltatás

Név, cím, telefonszám, email cím, IP cím, sütik, üzenetek tartalma, életkor.

 

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont

Google Inc.

1600 Amphitheatre Parkway, Mountain View, CA, 94043., Amerikai Egyesült Államok

Google Analytics folyamatok

IP cím

 

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont

“NENÉ” Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság

4025 Debrecen, Széchenyi u. 8.

Könyvelési feladatok

Név, számlázási név, számlázási cím

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 2000. évi C. törvény 169. § (2) bekezdés

 

A honlap használja a Google Analytics szolgáltatást, amely a Google Inc. elemző alkalmazása. A Google Analytics a számítógépre szövegfájlokat (sütiket) ment a felhasználónak a honlapon végzett tevékenysége elemzése érdekében. A sütikkel létrehozott információk a Google szerverein tárolódnak.

A süti által rögzített, az Érintett weboldal használatára vonatkozó adatok (pl. IP-cím) Google Inc. részére megvalósuló továbbítása és az ott történő feldolgozás megakadályozható az alábbi hivatkozáson elérhető segédprogramot letöltése és telepítése útján: https://tools.google.com/dlpage/gaoptout

 

A honlap felkeresése és használata során – amennyiben az érintett számítógépének, így különösen böngészőjének beállításai ezt lehetővé teszik – technikai jellegű adatkezelés valósul meg, melynek keretében automatikusan rögzítésre kerülhetnek az érintett számítógépével, a honlap felkereséséhez igénybe vett eszközével kapcsolatos adatok. Az érintett számítógépén, eszközén ilyen célból elhelyezésre kerülhetnek sütik és egyéb hasonló programok, mely folyamatokhoz az érintett a honlap használatával hozzájárul.

Röviden utalunk arra, hogy a legtöbb böngészőben elérhető az ún. anonim vagy inkognitómód, amely a weboldalakat és fájlokat nem rögzíti a böngészési vagy a fiókelőzményekben. Az összes inkognitó- vagy anonimablak bezárását követően a sütik törlődnek, a könyvjelzők és beállítások pedig addig kerülnek tárolásra, amíg a felhasználó nem törli őket.

Sütik tiltása

Böngészőtől függően az alábbi útmutatók lehetnek segítségére a sütik letiltásában:

Internet Explorer: https://support.microsoft.com/en-gb/help/17442/windows-internet-explorer-delete-manage-cookies

Mozilla Firefox: https://support.mozilla.org/en-US/kb/enable-and-disable-cookies-website-preferences

Chrome: https://support.google.com/accounts/answer/61416?co=GENIE.Platform%3DDesktop&hl=en

Opera: https://www.timeanddate.com/custom/cookiesopera.html

Safari: https://support.apple.com/kb/ph21411?locale=en_US

A honlap felkeresése és használata során – amennyiben az érintett számítógépének, így különösen böngészőjének beállításai ezt lehetővé teszik – technikai jellegű adatkezelés valósul meg, melynek keretében automatikusan rögzítésre kerülhetnek az érintett számítógépével, a honlap felkereséséhez igénybe vett eszközével kapcsolatos adatok. Az érintett számítógépén, eszközén ilyen célból elhelyezésre kerülhetnek sütik és egyéb hasonló programok, mely folyamatokhoz az érintett a honlap használatával hozzájárul.

A Google adatfeldolgozó tevékenységének leírását az alábbi linken keresztül érheti el: https://policies.google.com/technologies/partner-sites?hl=hu

Az adatkezelő főként az ún. session cookies sütiket használja, melyek a böngésző bezárásakor azonnal törlődnek. Ezek a szövegformátumú fájlok személyes adatokat nem tartalmaznak. Ezeken kívül az adatkezelő használ olyak sütiket is, ún. permanent cookies-t, melyek több látogatás során használatosak. Ezek a sütik is kizárólag az érintett IP címét tartalmazzák. Főleg ezek a Sütik biztosítják azt, hogy az adatkezelő honlapja barátságosabb, hatékonyabb és biztonságosabb legyen. Ezeknek a fájloknak köszönhetően lehetséges például, hogy a honlapon megjelenjenek azok az információk, melyek a látogató érdeklődésének felelnek meg. A sütik használatának célja az, hogy a böngészés a lehető legkényelmesebb legyen. A látogató személyének azonosítása ezen sütikkel nem lehetséges.

A Google Analytics felhasználói és eseményadatok megőrzési időszaka: 26 hónap.

Minden alkalommal, amikor az adott felhasználóval új esemény keletkezik, a felhasználói azonosító megőrzési időszakának számítási újból elkezdődik. Ilyenkor a rendszer az adatok lejárati dátumához ismét hozzáadja a 26 hónapos megőrzési időszakot.

A sütik által az érintettről, illetve az érintett számítógépéről, illetve a böngészésre használt eszközéről a következő adatokat rögzítjük és kezeljük:

  • az Ön által használt IP-cím,
  • a böngésző típusa,
  • a böngészésre használt eszköz operációs rendszerének jellemzői (például típus, beállított nyelv),
  • a látogatás pontos időpontja,
  • az előzőleg látogatott oldal címe,
  • a meglátogatott oldal, aloldal, használt funkció vagy szolgáltatás,
  • az oldalon töltött idő.

 

Tájékoztatjuk, hogy ezek a sütik önmagukban nem tudják a látogatót személy szerint azonosítani.

Amire a drkisserika.hu honlap használja a sütiket, illetve más hasonló programokat:

  • hogy megmondja, az érintett járt-e már a honlapon, illetve, hogy milyen aloldalakat vagy más drkisserika.hu domainhoz tartozó oldalakat látogatott meg,
  • az érintett milyen funkciókat, szolgáltatásokat vett igénybe, milyen információk után érdeklődött, vagy melyek azok, amelyek leginkább érdekelhetik az érintettet.

A sütiket alapvetően információgyűjtésre használjuk fel a jobb és minőségi felhasználói élmény biztosítása és honlapunk fejlesztése céljából.

Jogorvoslat

Amennyiben jogorvoslati igénye van, úgy fordulhat egyfelől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5., www.naih.hu, telefon: +36 (1) 391-1400, fax: +36 (1) 391-1410, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu), másfelől az Adatkezelő székhelye, az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszékhez.

XIII. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen szabályzat 2018.05.25-én lép hatályba.

                        

  1. SZÁMÚ MELLÉKLET

ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT – SZERZŐDÉSES KAPCSOLATTARTÓI ADATOKRA VONATKOZÓAN –

 

Adatkezelés tárgya

Az Ütv. szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló ügyvédi tevékenység ellátására vonatkozó megbízási szerződéssel (a továbbiakban: megbízási szerződés) összefüggésben megvalósuló adatkezelés.

Jogos érdek, jogalap

Az ügyvéd a GDPR 6. cikkében foglaltak megvizsgálását követően arra jutott, hogy a megbízási szerződésben aláíró félként nem szereplő természetes személyek (érintettek) adatai kezelésének jogszerűsége a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint az adatkezelő jogos érdekére alapítható.

A kezelendő személyes adatok köre

Az érintett azon személyes adatai, amelyek kezelése az ügyvédi megbízási szerződésben vállalt ügyvédi kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges. A személyes adatokat a megbízási szerződést adatkezelő ügyfeleként aláíró személy bocsátja rendelkezésre.

Adatkezelés célja

A megbízási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás.

Jogos érdek

Az ügyvéd által a szerződésben foglaltak hatékony teljesítésének elősegítése.

Érintett jogai, amelyek sérülhetnek

Névviseléshez fűződő jog; természetes személy azonosíthatósága egyéb adatok alapján

Érdekmérlegelés

Az ügyvéd érdeke a tevékenységének minél hatékonyabb ellátása, annak elérésére, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségei szakmai teljesítésére tudjon megfelelő időt fordítani.

Garanciák

Az ügyvéd kizárólag a megbízási szerződésben foglaltak teljesítése érdekében kezeli az érintett adatait. Az ügyvédnél szigorú belső adatkezelési eljárásrend van hatályban, az adatokhoz kizárólag arra jogosultak férnek hozzá; az adatok nem kerülnek továbbításra.

Összegzés

Az ügyvéd a fentiek alapján úgy ítéli meg, hogy megállapítható a jogos érdeke az ügyféllel kötött megbízási szerződésben megjelölt személyek adatainak kezelésére, a jogos érdeket nem írják felül az egyén jogai és szabadságjogai.   

Debrecen, 2018.05.24.

Dr. Kiss Erika

ügyvéd

Close Menu